Leírás

Rossz evő? Problémás az elalvása? Nehezen szabályozza az indulatait? Társaságban félénk, visszahúzódó? Nehezített a beilleszkedése? Féltékeny a testvérére? Motiválatlan? Hosszan sorolhatnám tovább azokat a jeleket, amikkel a gyermekek - személyiségüktől, környezetüktől függően - üzennek az őket gondozóknak: "Segítségre van szükségem, egyedül nem tudok megbírkózni azzal az élethelyzettel, amiben vagyok!"

Szakmai tapasztalatom alapján a gyermekekkel való munka fókuszában a személyiségfejlődésük optimális támogatása és a szülőkkel való kapcsolattartás áll. Utóbbi egyrészt a változás nyomon követése, másrészt a család támogatása miatt elengedhetetlenül fontos.

A felnőttekkel szemben, a gyermekek elsődleges kifejezésmódja a cselekvés, így a játék és az alkotás nyelvén keresztül tudják leginkább kommunikálni belső tartalmaikat, és a változáshoz vezető út is leginkább ezeken a csatornákon keresztül érhető el.